Ez a kis hely, ahol lakok, a Porcinkula, biztatom magam. Poros, csendes, de az ilyen kisasszonyoknak elég is költség, takarítás, javítás szempontjából.Néhány évig milyen felemelkedése volt a szeretetben a régi otthonnak, feljavítás és megújulás életemben is, amit aztán nehezen hagytam el. Legalább 40-45 év kellett, hogy meglássam ezt. Biztos, hogy ennek a kis laknak is megvan a rejtett szépsége, sajnos nem ismertem fel.
Na, és itt 2020-ban is megjött a Nap. Hurrá!
De nem a szokásos módon. Rejtetten, felhők takarták, majd jó pár felkelésnyire a tömbház fedezékéből egyszeriben felragyogott a világoskék égen.
Nagyon örvendek én, és a virágaim.
Tavasz.
A februárban hozott szép képekből lehet, hogy felteszek nemsokára.