Nagyon szép napot tudtam tölteni a bányában. Nagyon sokan
voltak végre. Mert a múltkor nem. Végül is azért mentem , mert múltkor két színes
kő teknőst választottam. Nagyon helyesek, csak hiányos szám a kettő még. Na most meg pingvint sikerült csak a
kifogyó színes kövekből választani Szép szakma ezeket készíteni. Két gyereknek és nekem. Milyen biztos ecset vezetéssel festette a nő
a kislány arcára a hangulathoz illő mese vonalakat. Az elvesztegetett talentum.
A levegő végül egész hideg lett,
ha tetszett, ha nem indultam ki. Ja, hát
érdemes a kirakodó árut megnézni is menet az úton, illetve visszaúton is, színes, szórakoztató tarkaság Eszembe jutott erről az is, hogy mivel tavaly Gáspárékhoz betették a juhot a mama
falubeliek, hát tavaly nem lett bajuk, de idén nem tették be, és lett. Gáspár volt az a nevető ember, aki kiskoromban
nevetett, és örvendett, hogy hazamentem. Ő igazi háromkirály volt, akitől csak
örömet kaphattam.
Visszatérve a mában boldog voltam
alapvetően. Két szép blúzot vettem, hisz annyira elegem lett az egyébként
szükséges, jobb minőségű turki ruhából. Rózsás, és repülős, mert addig mesélte
a boltos néni az első repülő utazását, hogy a tegnap kinézett blúz ma így gazdára
lelt.
Ez volt egy szabadnap.
