március 20, 2018

Kiruccanás Csíkba


Cseperkél a tavaszi eső. Hirtelen döntéssel egy napos zarándoklatra vállalkozok.
A tavaszból télre forduló hideg út józanít. A gyaloglás csodája, bámészkodás, elsurranó autók az élet maga.




                          Behavazódva.










A megtört nádszálat nem töri össze. Meglep egy meggondolatlan, kemény beszéd. (Ha viszont megfeded, hogy térjen meg, ha megtér megmented életét, ha nem ő ugyan meghal de te rajtad az Úr nem fogja számon kérni. 
             
                                                                                                                                       

Szürke mozaik.                                        Jégcsapok

                                                                              Emlékek
                                                                     
                                                               
     



Ezen a hideg, sétáló napon két kedves, vendégfogadó, meleg hely ad menedéket.
Felfedezem, hogy az állomáson lehetőség van mobilt feltölteni. Egy fiatal diáklány segít az ébredő öreg embernek forró kávét venni. Mennyire emberi.
Rendre utasítanak egy fiatalt.
Megérkezett a busz.
Elálmosodok az iskolákba visszaigyekvő fiatalokkal, hazafele.


március 07, 2018

Közkívánatra


Biblia olvasó csoportunk második tagja.

Jelszerű

      Március elsején mintha, a chipses kisfiú után való történetre ébredve sietősen munkába szedegetem
lábaimat, és akkora meglepetés ért, hogy mintha Móriczka, ha magyarázná, annyira hihetetlen. A vasút alatt szoktam átmenni, van itt egy gondozott kertes ház. A kutya nagyon szűk ketrecben tölti napja egy részét.
     Ezen a szép, hideg reggelen az emberek gondolkodóba esvén jöttek szembe az ébredés és álomból útra kelni határán.
Erre figyelmesebb lett a fülem a kutya ugatásra, és a tyúkocska kotkodára.  A kanyar után megálltam egy percre. Eszmélésem eljutott arra, hogy a tyúk pár tolla a kutya szájában volt. Erre a felettem levő hídról érkező hangra, amely egy józan ember hangja volt én is riogatni kezdtem, a józan, erős, megnyugtató, kijózanító hanghoz társulva.
Lehet, ha túl szigorúak voltak vele, és vissza akarta terelni a tyúkot. Vagy nagy volt a hideg.
Csillapítottuk, rászóltunk, hogy eszéhez térjen, hallgatott az erős hangra. Az érdem a kicsi gyerekkel város fele tartó férfi emberé!
    Csend és kellemes, szép reggel, fehér havacska az udvaron következő reggelen. Talán Géza bácsi - ahogy mondta a józan ember, helyre tette a dolgot, 1-2 napig elvivén a kutyát. Itt a vége, fuss el véle.

    Távol az eseményektől. Azt hiszem hálát kell adnom ezért a nehéz útszakaszért életemben, napi szemlélődésem útja, helye.