Emberi természetünk teremtett világunk sokszinűségét hordozza. Háziállatok, megszelíditésre váró vadállatok. Szelid az őz, hűséges a kutya, ravasz a róka, dallamos a kis madár. A fejlődés fokozatos átmenetet képez világunkban.
Jövendő világunkba, ahol nincs idő és tér korunktól független és lelki fejlettségünk életkorában lépünk, sőt sorrendet se tartunk ide jöttünk és innen távozásunkban . ( ( Legyen áldott nővérünk a testi halál, aki elől élő ember el nem futhat.) Ez egy új lehetőséget hordoz.
Amikor gyerek voltam az Idő fogalmát, mérhetőségét megtanulni nehéz volt. Azt hittem, hogy mint a mostanában sokat látott hollók, feketében, szépben elhaladó nénik a templom előtt, tulajdonképpen úgy születnek.
Az unokák és nagymamák jól megértik egymást. :-)
Hogy nyilvánulhat meg ez egy festményen?
Például ahol nem házasodnak és férjhez se mennek a szenvedés és lelki életkor, érettség szerint egyesek gyerek, anyai, nagymama, nagytaták, kisfiúk tapasztalatával hagyják el földi életterük. Ez egy új sokszinűség. Nem vagyok nagyanya, de érett vagyok védeni, érteni egy gyereket. Testvéreket adott nekem ..; .. ezen a világon száz annyit, bár üldözések közt, a másikon az örök életet. Ahogy L.Giussani mondja, hogy egy tizenöt éves lány megértette az örökkévalóságot,- ez egy igen szép rajz-, festészeti téma) . Vázlatok. Sajnos a hétköznap ķötelességei közt egyre kevesebb erre az ihlet, erőt adó.
Múlt vasárnap, hogy ne egye meg a keretet a trágya, le kellett verjem a fészket. Tavaly tavasszal két fióka kidobodott. Megviselt ez a szelektálása a természetnek. Egy túlélő a kipárnázott, kék cipősdobozon szemlélte a világot később az alkonyat csöndjében. Majd felröppent és szülője kisérte, óvta köröző repülését. Igen szép jelenség. Kis repülő fókák. :-)
Ha visszatér keresni fogja emlékei terét? Jó társra, új otthonra talál?
A hét végén kilincs és zár óvatos cseréje is volt. Kicsit hibás és gyengébb, mint a régi fajta. Jó, hogy csak kettőt kelletett szerelni. .. Kamra, fürdő.
Köszönöm, hogy erőm volt. Köszönöm ezt a kockázatos feladatot.
