önkéntesség - Oroszhegy

A kert az én részem. Kértem egy ollót - virágot vágni, rendet igazítani.  Olyan kis asztali, nyissz-nyissz. :-) Akkor adtak egyet. :-)
Én vagyok a kertész. Hogy is van ez? Körül néztem.
Jó a friss levegőn, de tűz a nap. Szalmakalaaapot - gondoltam, de kibírtam.
Jó a szabadban, nem adom fel. Már délutánra hajlott a nap és végre jó volt szegény virágokat meglocsolni. Este viharos, esős idő lett és nagyon örvendtem szegény megnyesett virágokért. Újra fakadnak. Reméltem.

Ez már szakmai kérdés :-). Előbb - utóbb rájön az ember, hogy jó lenne egy kesztyű.  Pamut az jó.

Na, erre gondoltam először.  

              Előbb is itt kezdődött a munka, gereblyével, de mielőtt lekaphattam volna e nemes zöld eszközt, bizony visszakerült a helyére. Értékes eszköz.
Megfésültem a füvet - mondhatom, és szépen gördültek az elszáradt szálacskák halomba.
Itt már pihenek, nézem a szép nagy fát. Dió? dió vagy-e, no?

Meghívó.

A szőlő nem mosolyog még szép éretten, de mint bibliai szimbólum, látom, hogy támaszokat kell építeni, amin elhalad. Meglocsoltam, barátok lettünk, sőt .. másnap, városon érlelődő társai örvendezve gurultak mosás közben, hogy megkóstolhassam. :o)

Rózsaszirom eső. Bosszankodás, gereblyézés. ... Ez a kicsike túléli a forróságot. 

Kintről beszűrődik a zaj. Élet. Nem mondanám, hogy nem vagyok fáradt, de a falu embere erős.

 Önkéntesség, tábori ágy. Hát egy szép világoszöld sáska bejött az ablakon. Akkor jobb, ha kimegyek. Mire félig kiköltözök kiugrál a sáska is a küszöbre. Keresztelő János jut eszembe erről a jámbor, szép tücsökről. Egy csöppet se tücsök, csak amikor a néni felmarkolja szelíden, bátran s útjára ereszti, békülök ki a világgal, s sáskával.

Másnap mise, és mi is a szép? :-) Állnak elől, a kardvirág hátul a vázában, de pont mint egy angyal szárnyakkal - nézem mosolyogva.  Egy narancs és egy fehér kardvirág szárnyak gyanánt. 

Van itt egy szép festmény. Nekem mindenképp. Szent Imre ifjú - gyerek áll a trón mellett, az anyához hajol és mintha kéri Szűzanyát, akinek az ölében a Kisded, hogy: - Mondd, hogy Neked ajánlja fel. 

A földi kép pedig szent István, immár egyedül, magányban a hatalom eszközeivel, és hittel.

 Hunnét, hunnét nem, valahonnan előkerül egy harmonikás és rézfuvolások, mindenkit nem ösmerhetünk münk se. Van hogy tetszik, nekem igen, kinek nem, hát búcsú ez.

Köszönöm szépen Istenem. Nem hittem, hogy még van ilyen meglepetés számomra, bár munkás, de igazi.