Termosztát hoztam reggeli kávét. Pénteken anya főz.
Hoteltől jobbra meleg gyertyafény Mindenszentek, Halottak napján.
Reggel mond ahogy a falun szokás.
( Édesapja utazott, cserekereskedelem. Anya is világjáró.)
A szomszéd megdicséri neki a festést. Hol volt baj idején?
Durva nők. Milyen szájuk volt römi idején. Hízelgő nép. Macskajellem.
50leit kellene adjon, hogy nézheti - mondom.
Nagyon álmos vagyok reggel és ott hagyom. Nem szabad magamra hagyj reggel -mondja, azt hiszi anya otthagyom. Nincs érzéke, hogy kimerült vagyok.
Senki nem veszi fel a telefont. Se rokon, se anya, se Alapítvány vezető. Emelni akartam a morált. 2-3 egészséges fia van és örökbevett sérültet. Na, anyát tanítja, vezeti.
Radikálisan összecsomagolok.
Átmegyek és látom, hogy a szomszéd javíttatja a terasza tetejét a blokk költségen. Mindenki pótol, de ez egy nagyobb összeg lenne Jó, az ő baja.
Anya Parkinson, gerinc, ideg megtörten, de erős lélekkel indulni készül vissza.
Egy teljesen átláthatatlan jövő, amiben jelezték az eddigi vendégeskedők, hogy a NI MI VAN ITT ATTILA, DE SZÉP, gyakorlatias, kevésbé művelt fia és kedves felesége, majd még jó szót hintő, kedves unoka, hogy nekik egymásra kell MAJD vigyázni.
A gyermekek intik a szüleiket pedig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése