"Misztérium a szegény élete. Látja éjjel a csillagokat,
érzi a lágy szellő suhanását. az eső szagát, a zöldellő domboldalt látja, a
forgó földgömböt. Szomjazza az értelemmel és két kézzel megfogható dolgokat,
nem marad neki csak az álmatlan, Istenre szomjazó csillagos éj. A szakadt
mindennapi köntöse, a munka éltető dobbanásai. Belépünk egy zajló világba, és
egy nap minden szó nélkül kilépünk belőle. Misztériuma van a hagyománynak a
szegény ember alkotásában. Harmadik éve, hogy egy utazással emlékezek csendes,
vezeklő életükre. Adjon az Isten boldog feltámadást, közbenjárást értünk, akik
annyi nehézségen át hittek benne. Jobbak voltak minálunk! .."
Évi tiszteletem leróni indultam a szabadnap alatt.
Január 3-án összevont járattal mentem, ami azt jelentette, hogy rokonunk faluja felé lekanyarodott a busz - Fancsalon át Szentkirályig. Nagybátya életén gondolkoztam.
Nehézség, hideg, és megújulás jellemezte az utat. Hálás voltam, hogy a héten szabadság. A derék felfázós lány munkába indult, indul az év. Szót váltottak a fejkendős nénivel, ahogy ez falun szokás. A távoli dombok havasok. Egyszerre csak zavart éreztem. Kinéztem az ablakon, az udvaron széles, barna csűr, emlékeztetett ... Mintha egy összefoglalója lenne az elmúlt éveknek ez az út, ahogy van A, B, C év. Szánkózni nem lehet az autók miatt. Megérkeztem tiszteletet tenni szeretett, erős példaképemnek, akinek távozását megadta az Úr érezni akkor.
Ahol most megérkeztem, egykor onnan mehettünk gyalog búcsúba, a gyerekkorban, majd hazafele az aranysárga napsugárban sárga, szilvát ettük. Ősképek ezek, igen szép ősképek.
Egyszerű ember hajladozott, az utat takarította a gallyaktól. Alacsony, zömök, amolyan harci lovat vezettek elő a kapun át.
Érdekes, hogy nemrégen anya a sárga szilvafát is kivágatta a kert elején. Ezeket a fákat apa elhunyta után ültethették. Az élet játéka regény jut eszembe ezekről, ahol rendje és összefüggése van a dolgoknak az életben.
Nem értem az Ap.Csel előrevetítését, az Istenanya és szent Fiának születésének örömét, békéjét ünnepeltem sok év után elégedett tiszteletben. Öreg, idős, beteg rokonaim megszépültek gyengeségeikben.
Segítséget kérek felismerni a helyes cselekedetet, elkerülni a kísértést, melyet a Húsvét durva előrevetítése okozott. ... Szeretem a Szentírás követését napjaim pergésében, ahogy a homok szemei peregnek a homokórának. Szent Pál útján
Ez az út, mintha felülírta az addigi napokat, reménnyel töltött el, hogy a Hitnek értelme van.