Nagyboldogasszony napján eltávozott Gabi bácsi,
nénje férje, 80 évesen. Hazament –ahogy mondják. Életfeladatát végigjárta.
Augusztus végén egy raj fecske elbúcsúzott. Úgy
repülnek a levegőben, ahogy a halak a vízben cikáznak.
A kis
fecskék nagyon nyugodt lények, csak néznek ki a fészekből, majd egy nap
nincsenek is, amire hazaérek munkából. Megtanultak repülni. Augusztus végén
elbúcsúztak. Azt hittem második fészekrakás ideje a raj-tánc, de aztán nem
jöttek többet.
Szeptember
közepére a Nap is “elindult
visszafelé”. A napfelkelte
ezen a szűk földrészen, amely az ablakomból belátható, “elindult vissza” abba
az irányba, ahonnan tavasszal előbukkant. Gyakorlatilag a virágaim, és a
festéshez kapott napfény mennyisége szempontjából érdekel ez.
Otthonról
fél panorámát beláttam , és nem volt feltünő ez. Most, hogy a fikusz ki kellett
teleljen a gyenge napfényen, a konyhába vittem hogy fény érje a télen, majd
tavasszal ahogy látható lett a szobából a Napkelte, szépen rügyeket hajtott.
Azonban egy
hete “elindult vissza” – gondolom mosolyogva a hihetetlen jelenség láttán. Talán
egy fizikus, egy asztronómus, (vagy földrajzszakos) jobban érti ezt.
Ez optikai
csalódás – mondjatom, a jelenség olyasmi, hogy mélyebbről érkezik a fény, a
Föld ugyanúgy kering az elipszis pályán, illetve a téli és nyári indulóvonal a
horizonton más.
Eltolódással mutatkozik.
