Napló jegyzetem

            Ketten neveltek, két nő nevelt, anya és nénje. Bertus a szépeket álmodó. Talán a jó Isten adja a szép álmot kellő időben, hogy menedékül küldje. 

Berta családos. Váratlan eltávozott férje, Nagyboldogasszony napján. A hírt a szomszéd nénitől tudtam meg – véletlen. …

Napjainkban érzem, hogy unokatestvérem az életben fejlődéséhez ragaszkodik anyjához -Bertához.

            Így maradtam azzal az egészséges modell-, mintával, amelyet P.Nagy József betegségből kihozva, természetfeletti látásra indítva, játékokkal, és énekkel nyaralva adott.

            Tapinthatóvá lett a “virág illata” .

            Valamiért el akarnák venni, óhajtani, ez az éhes, minden van, de ez az egy nincs, majd ha van, úgyse sokat érő –gondolkodás móddal, ezt a tanításához, egészséges élet formájához tisztelettel viszonyuló érzéket! Nem tudom mit ér meg lelki szinten, aki kutakodik.

Új életfeladat?

            Feliratkozva én is a zsémbes emberkék társaságába mennék. 

De egy közjáték megkérdőjelez. Így kezdődött: Hosszú séta, hogy bő legyen a napi ünnep elmegyek a hivatalba iratkozni. Látom három fotel –szék, zajlik itt a munka. Kérdem az érkező hölgyet, hogy mind a három széket ö foglalja-e el, munkálkodva sietősen.

-         Nem –azt mondja, nincsen akkora feneke.

Írná a nevem, és kérdI, hogy: Barabás Éva?

Sietve átfut a gondolatomon, hogy vagy az unokatestvér nénje ágáról, vagy most, hogy anya sietve rendezte a temetést, át adta a fenntartott üres sírt nénje férje porhüvelyének – Barabás nevű, köztiszteletnek örvendő rokonnak, pihenjen békén! - van, ki van a gondolatában? 

Sokat is igyekeztem, hogy bejelentsük Elsőpéntekesnek nénjét, most anyát, de nem kell.

-         Szilveszter Éva – javítom

-         Bocsánat –mondja

Enyhülten, békülékenyen mondom, hogy ha mégis, akkor a lelki apa Nagy nevezetű. 

Ahonnan megéreztem az atyai büszkeséget, amely olyan természetes annak, akinek van

            Ebből lett egy olyan visszhang .

            Van egy áldott szabadnapom, és nekimegyek a problémának. Feladat.

Ugyanis megtéve a zarándok utat, hazaérve a buszon, csak elhangzott keserűn a : .. " Nagy Éva " ..

Egyedül, két öreg nővel annyira elég a Szentírás olvasása, hogy rendbe tartsam, ha tudom, rendkívül nagy elővigyázattal dolgaim.

            Ma tudom, hogy nem szabad elmondani, ha szeretet van benned, mert száz irányból sírnak, jobb is, ha egy szegény nem gondol előkelőknek fenntartott dolgokra.

           Most egy az egyben, az egészség, a büszke –alázatos szeretetet adta erővel megfogom, és elragadom, vissza ragadom. Amit értelmileg, egészségileg, érzelmileg adott Szaxi által Isten, aki egy alázatos, olvasó, szegényt vissza gyógyító egészséges, emberi szempontok alapján új életet adott számomra.

Ez kell nekem!
          De lehetne Gergely.