Elkisérés:
Ha nem akarsz gutaütést kapni, ne legyenek álmaid. Különösen
idős, szegénységből jövő, és hitvaló szülők dolgos, idősödő gyermekei járnak
így, hogy az évszaknak megfelelő szezonális munka szeretete, ami ésszerű és
magától érthetödő, ill. a testi betegségek üzeneteinek konfliktusában egy
második gyermekkornak küzdelmét érik meg.
Emlékezés: Bensőleg megérni, felnőni egy feladathoz egy
természetfeletti látásmóddal.
Ne legyen álmod, mert egy jó indulatu, ámbár butácska
személy nagy meglepetést okozhat. A sérült emberek ugyancsak. Nekik annyira
normális, ami egyébként sehogy nem érthető. Ő nem tudja ezt. Így jó.
Avagy például nekem intő. Hogy játszva gyógyulok, amiközben
mindenek a kedves pápa úr útjain gondolkodnak, meg sebesen száguldó repülőn,
mondjuk engem idősödő anyám, és nagymama kedves öregedő gyermekei érdekelnek.
Súlyosabb állapotból lábra állva újból örvendeni akarok és felhők illatát
kutatom a művészet ihletével, de változást is láttam ám: a tél előtti ködös,
párás levegő mintha a levelek hullásával aszkéta ruhát öltene .
Aludj sokat! ez érdekel, megvalósítás, siker, ...
Emlékezek: " Tudjuk mifélék vagytok, mégis
választottak. Mi se értjük, de így van."
Így beszélt valaki, aki elment az Öröklétbe.
" Ha Isten jobbat adhatott volna, mint a szenvedés,
biztosan azt adta volna. " Mondta, és hitt, és az élet gyógyulni kezdett
körülötte.
Hatalmas szívünk volt, nagy szeretettel, igazság érzettel
egy hites, de fél erővel bíró családban felnőve, a társadalmi változások közt.
Az erkölcsi hatalom szerető, sajátos stílusában - önmagából
fakadt, csiszolt előadás - gyógyítani kezdett. Ahogy a törött csukló
csodálatosan összeforr, és a kézvédő sín segítségével újra mozogni kezdtek az
ujjak, ilyen volt a 3 napok csodálkozása ebben a közösségben. Azt se tudtam,
hogy ez valami, csak természetfeletti bölcsesség volt. A " vájt fülűek
" - mondta.
Az énekek, a közös munka, főzés, kávévásárlás reggel saját
ügyességből, családot adott, mert nekem nem volt ilyen a maga teljességében.
Leleményesség.
Majd a mosogatás szolgálat sok apró női együttérzést
előcsalt belőlünk. A kezdődő előadás a friss levegőn, padokon, kicsalogatott a
konyhából, de senki nem mondta, hogy pontosan itt, ekkor.. Hát a program az ki
volt téve, de senki nem hajtott sehova. Bennünk ébredt a fegyelem spontán
módon, egymást intve, fülelve, bekapcsolódva a játékos részekbe, Spontán
lábadozás, gyógyulás, fülelés, csodálkozás.
A csodálkozás fő elem volt: " Süssünk, süssünk,
haladjunk a korral, süssünk Váncza sütőporral ". Gyakorlati elemek,
rácsodálkozás minden lendületet adó jóra.
Elkísérés: Ha nem akarsz guta ütést kapni ne legyenek
álmaid. Átrendeződés van a világban. Legyünk ünnepeinkkel, ünneplő közösséggel.
Legyen erőnk magunkhoz. Legyen erőnk kríziseket látni. Öregeink azt hiszik,
hogy generációjuk üzenetét nem vitték ki.
Hogy életfeladatuk nem tökéletes. Pedig az! Csak megérteni
kell védelmi rendszereiket, botlásaikat. Hogy megértsük a saját magunkéit.
( Adj Uram elnéző közönyt! )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése