Unokák ünnepe

Egyszer volt egy szegény özvegy asszony. Kicsit csípős volt a nyelve, vagy mondhatnám olaszosan beszélgettünk el néha. Az olyan, mint amikor szép tavaszi, nyári nap hűs alkonyatában kikönyökölnek az ablakba, az illatos naplemente esti békességét váró csend – zajában, és látva a szomszédot átkéábálnak: - hogy telt a napja? Nem is igen csoda, hiszen falun az élet hajnalban kezdődött, friss emberek korcsoportja, iskolára 4 osztály tellett kötelező mód , és korán jöttek megkeresni a cipő, cukorka árát a testvérnek, ahogy édesanya is 14-ik évesen.

        Ilyen hangulatban ugrottam ünneplőbe ma reggel, amit holnapra vártam. A szomszéd néni – bérmamama - az unokalány ünnepére készült, bérmálkozni. Mindig békességességre törekedett ez a néni, énekelni is, misére is csak a férje ment. Az egyházadóért is kedves vendége járt ki – mondják.

Nem mondom a reggeli friss, zöldhagyma épp alkalmas lehetett a durvább kezű, de tisztes falusi asszonyok életére való emlékezésnek, jobban mondva annak igazolására, hogy, ha egy ilyen szép, mai napi ünnepen a levegőt visszafele szívom, akkor nem érződik majd a jó zsíros kenyérrel elfogyasztott friss hagyma illat, ami fogyásra alkalmas eledel. Virágos, tisztes csipkeszegély a népi blúzon, tavaly varrtam a búcsúra, hangulatadó. Már nincs amire várjak, ma van az életem, ma van az álomvárt nap, a maga porával.

Eközben városi Zöldek napja is, amikor a kikapcsolódás, tömeges futás állítja el az utat a zebránál. A folyamként hullámzó fehér pólósok sora végén egy asszony fél lábára sántító kisfiúval szintén igyekszik lépést tartani, megejtő igyekezete, bátorsága az egészségesek közt. Csinos, virágot tartó kedves beszédű nő várakozik szintén az átjárónál, jól megfér minden ünneplő.

         Késésben vagyok. Már a prédika van, ez igen, de gyors, hát lemaradtam kissé, és akkor …  jó emberismeretről téve hitet - kezdődik a folytatás. Mégis időben értem. Hajrá! Nagyon szép a bérmaszülők sora, az ünneplő, vasalt, friss ruhák színes látványa. Egy kisfiú játszik a padban, zöld rajz, s valami igazi szétszedős játék a kezében a pad alatt. Látom, hogy emlékezetes lesz ám.
         Fényképezkedések. Elgondolkodtat kissé, hogy jó lenne egy igazi, nagy csokrot, egy igazi gőzölgő húslevest, egy igazi, igazi napot megszervezni nekem is.

                                                  
                                                  A vihart túléltem a hit erejéből ujjá születtem